Összegyűjtöttünk néhány gyakori kérdést és választ a családi gazdaság tagjainak járulékfizetésével, a nyugtán szereplő azonosítókkal, a többes munkáltatói jogviszony bejelentésével és pár más érdekes témával kapcsolatban.
Ha családi gazdálkodó, érdemes képben lenni ezekkel. Ezekel is!
– Családi gazdaság őstermelő tagjai fizetnek járulékot? Milyen nyilvántartást kell vezetnie?
> Családi gazdaság őstermelő tagjának nem kell járulékot fizetni, ha más jogviszonyban biztosított. Viszont személyi jövedelemadót kellene fizetni, a 8 millió forint bevétel nem adómentes bevétel! Őstermelőnek akkor kell a bevételi nyilvántartás mellett költségnyilvántartás is vezetni, ha tételes költségelszámolást választott, az SZJA bevallásában e szerint kell az adót számítani.
– KATÁ-s vállalkozóként eddig semmi mást nem könyveltem eddig, csak gyűjtöttem a számlákat és bevétel nyilvántartást vezettem pénzforgalmi alapon. Megcsináltam az éves bevallást és kb. ennyi. Van-e egyéb kötelezettségem, (költség nyilvántartás módja például) amit kihagytam esetleg?
> Őstermelőnek is kell iparűzési adót fizetnie, ha meghaladja az adómentes bevételi határt (ez önkormányzatonként eltérő, pl. Budapesten általánosan 1,5 millió, Szentendrén nincs általános mentesség, csak speciálisan a háziorvosoknak).
– A családi gazdaságban tevékenységi körök alapján állítjuk ki a nyugtákat, bevétel számlákat, a kérdés, hogy mit kell ráírni a számlára (családi gazdálkodás nyilvántartási száma mindenki esetében vagy az egyéni vállalkozásom adószáma)? Különbözik az azonosító a családi gazdálkodó tagjainál?
> A számlákra a szokásos adatokon kívül a családi gazdaság nyilvántartási számát kell ráírni, az adminisztráció ehhez kapcsolódóan a bevételi nyilvántartás és a szigorú számadású bizonylatok nyilvántartásának vezetése.
– Jövedéki adó visszaigénylése esetén szolgáltatási szerződés elég vagy direkt üzemanyag számla kell? Számlán mi szerepeljen?
> A számlákon szerepelnie kell az egyéni vállalkozó adatainak és a családi gazdaság nyilvántartási számának.
– Újdonság számomra, hogy február 10 óta munkavállalót is alkalmazok félállásban (félállást az a cég intézi, akinél a másik félállásban dolgozik). Egyszerűsített munkavállalót is szeretnék foglalkoztatni, ehhez is be kell jelentenem valamit a NAV felé, és van-e egyéb adminisztratív kötelezettségem ezzel kapcsolatban?
> Ez egy speciális foglalkoztatási forma, ún. többes munkáltatói jogviszony, ez esetben a munkavállaló egynél több munkáltatóval áll munkaviszonyban, a munkáltatók pedig kijelölnek maguk közül egyet, aki teljesíti a bejelentési, bevallási kötelezettségeket. Ebben az esetben neked nem kell a munkavállalóról járulékbevallást beadni, ha a másik cég a megállapodás alapján ezt megteszi.
Az egyszerűsített munkavállalót a munkavégzés megkezdéséig be kell jelenteni a NAV felé, a munkavégzés napjaira egyszerűsített munkaszerződést kell kötni vele. Ezen kívül a havi járulékbevallásban is szerepeltetni kell, hogy az adott hónapban mely napokon volt foglalkoztatva és az egyes napokra mennyi volt a kifizetett munkabére.
– A nyugtaadás számomra nem teljesen világos, tavalyról van egy rakás, (gyümölcs eladás) amit összeszámoltam, és az éves EV. bevallásban feltüntettem, gondolom más teendőm nincs vele. Azért ez furcsa, mert ha akarnék, annyi bevételt generálnék nyugtával, amennyi jól esik, nem ellenőrizhető…
Gyümölcs eladás közvetlen fogyasztó részére akkor semmi más teendővel nem jár, mint a nyugtaadás? Ha nagykereskedésnek szeretnék értékesíteni, van e többlet adminisztratív kötelezettségem?
Továbbá gyümölcslevet is fogok készíteni, (saját alapanyag, bérelt gép) itt szükséges-e bármilyen adminisztratív többlet feladat a könyveléshez?
> Furcsa, de így van, a közvetlen fogyasztó részére, ha nem kér számlát és készpénzzel egyenlíti ki az ellenértéket, elegendő a nyugta kiállítása. Ezzel kapcsolatban még a korábban említett adminisztrációs kötelezettség áll fenn (bevételi nyilvántartás, szigorú számadású nyilvántartás).
A zöldség-gyümölcs kereskedelem fő szabály szerint pénztárgépköteles tevékenység, de csak akkor, ha az értékesítés üzletben történik, a piaci árusítás esetén nem kötelező a pénztárgép használata. Nagykereskedés nagy valószínűséggel számlát kér az értékesítésről, itt ugyanúgy a bevételi nyilvántartás, szigorú számadású nyilvántartás az adminisztrációs kötelezettség.
A gyümölcslé készítésnél adiminisztratív többletfeladat kötelezően nincs, de az a javaslatom, hogy a kapcsolódó költségekről őrizd meg a számlákat. Ez nem kötelező (KATÁ-sként, elegendő a bevételi nyilvántartás), de egy esetleges ellenőrzésnél szereti a NAV azt is látni, hogy dokumentumokkal alátámasztott a termelő munka (ezzel látják bizonyítottnak, hogy valós gazdasági esemény történt).
